2014. december 15., hétfő

Csend

Tudom, ez nem az ígért Írföld - féle tapasztalat áradat, de ígérem az is jön valamikor.
 Írtam a napokban egy kis történetféleséget, ki tudja, lehet, hogy álmomban elfogyasztottam egy írót és az elveszett bennem, majd most próbált kitörni, hogy így üzenjen a világnak. Jó, ez már elvont.
 De ki nem az..? (?!)
 Vágjunk hát bele.

"A Csend

Furcsa.
Mintha az előbb még nem is hallottam volna ezt. Pedig jó a hallásom. Egy parkban ülök, bambulom a téli tájat, amire úgy igazán nem is lehetne azt mondani, hogy téli, hiszen se hó, se rénszarvas, sem semmi nincs. Üresség. Üresek a játszóterek, mert egy gyereknek sincs kedve ilyen hidegben hó nélkül játszani. Üresek a padok, mert egy idős úrnak vagy hölgynek sincs kedve ilyen hidegben üldögélni és nézni ezt a nyálkás, ködös időt. Átjár a hideg, összébb húzom a kabátom, fejembe húzom a sapkám. Tovább nézelődöm, nem messze tőlem egy kisbolt a park szélén. Üres, mert senkinek nincs kedve ilyenkor boltba menni. Lenézek a pad elé. Nagy tócsába bámulok, saját magam tükörképét látom benne. Nem látok mást, csak ürességet a foltos, maszatos víztükörben. Csend van. De olyannyira, hogy szinte belezeberedek, hiszen a látvány, az érzet és a hallott(azaz nem hallható!) dolgok együttes hatása bizony elég elkeserítő. Mintha senki nem akarna velem beszélni. Pedig tudom, hogy nem így van, de annyira próbáltam mindig pozitívan állni a dolgaimhoz, a körülöttem lévő dolgokhoz, emberekhez, hogy most talán egy kicsit ki is merültem. Ismét körül kémlelek. Szinte félve, hogy mikor jön a poén, berobban egy papírmaséból készült atomszerkezetű kézimeghajtású űrhajó, elektrohidrosztatikus vízibuzerátor meghajtással, körülbelül olyan módon, mint a szórakoztató dokumentumfilmekben, ahol megviccelik a celebeket. Vártam, nyugodtan, velem nem babrálnak ki. Öt perc. Tíz perc.
De semmi.
Halott minden. A fejemben erősödik a zúgás, szinte már fájdalmas a bambulás is. Bántó a csend. Pedig nem vágytam hangzavarra. Sehol egy apró ágreccsenés, varjak károgása, sehol egy - a nedves, hideg földet - szimatoló kutya a fázós, hátramaradt gazdival. Felállok a padról, körülnézek még egyszer, majd elindulok haza.
Elered az eső.
Sír a csend.
Hogy miért is könnyezhet pontosan, magam sem tudom. Talán őt is bántja az üresség."

Hát ennyi.
Szép, lehetőségekhez mérten könnyen túlélhető hétfőt mindenkinek. Meg úgy amúgy is.

2014. július 2., szerda

Introduction - Bemutatkozás

Helló kedves Olvasó!

Bizonyára elgondolkodtál azon, mi a fene lehet ez az egész a blog címe alapján. Nahát ez egy elég összetett dolog, ugyanis eleinte arra gondoltam, megosztom az utazásos élményeimet. Aztán arra gondoltam, kiteszek pár verset és történetet(igen, általam írt verset és történetet, annyira nem borzalmas), hogy esetleg kapjak némi visszajelzést, hideget - meleget, hiszen mindenféle - fajta kritika épít. Persze a cím alapján nem tudom, mennyire jöhetett le, de a munkám alapján valami grafikusféleségnek is nevezhető lennék, tehát szégyenlősségemet legyőzve talán kiteszek pár munkát is, amelyeket eddigi kicsi - kevés - sovány kis karrierem alatt alkottam.
De ezenkívül?! Körítésnek gondoltam, leírok pár dolgot magamról, az álmaimról és persze szívesen fogadok véleményeket is, ha a kedves Olvasó megszán pár sorral. Sajnos kispárna és takaró egyenlőre nem jár a blogos csomaghoz, de igyekszem minnél hatékonyabban rajta lenni az ügyön, nehogy a klaviatúrán koppanjon az Olvasó feje az unalomtól és az álmosságtól... Azt hiszem, minden fontos információt leírtam, jöhet a lecsó, csapjunk bele!

Születési dátum: Minek az? Elég, ha annyit mondok, nem nézed ki belőlem a koromat. Egyébiránt ott a facebook, minek ismételjem magam.
:)

Születési hely: Detto. Nem koptatjuk feleslegesen ezeket a pötyögnivaló gombokat itt, úgyis sokat fogom még szegény klaviatúrámat kopogtatni a nép örömére.

Születési ok: Na, ez már érdekesebb téma! Mi a fenének is születtem meg? Hülye kérdés, anyukám és apukám szeretett volna még egy porontyot. Hogy pont engem vártak - e... hát az már úgy is mindegy.
Anyukám szerint művészlélek vagyok, Apukám szerint inkább csak link. De ha a kettőt összerakjuk már nem olyan kellemetlen, nem?
...

Kedvenc színek: Piros és igazából minden olyan szín, ami kapcsolatba hozható vele. Akár zöld. Bár a zöldet önmagában is szeretem. Tudod mit, mindegyiket szeretem, kivéve a rózsaszínt. Az olyan...rózsaszín. Na.


Kedvenc időtöltések: Sport, barátok és rajz. Néha egy kis zene gyártás. Kornyikálgatok néha és csapkodom a szintim billentyűit. Megnyugtat. Engem. :P

Kedvenc zenék: Alapvetően elég rockos beállítottságú vagyok zeneileg. Szeretem a dallamosabb, akár zúzós, akár melankolikus(akár mindkettő) hangzású fülbemászó zeneszámokat. Mindig aszerint válogatok magamnak zenét, ahogy érzem magam, vagy amilyen szeretnék épp lenni. Tehát gondolom érthető, ha reggelente beficcen egy Wintersun szám, csak hogy érezzem a dübörgést. 

Kedvenc kedvencek: Na nem, nem celebek meg sztárok, bár ha előadókat kéne mondjak, egy - két énekest biztosan kiemelnék:  Queen. Freddy Mercury. Annak az embernek olyan hatalmas terjedelmű és tökéletes a hangja, hogy egyszerűen csodálatos. Zeneileg egy ikon, példakép, előadóművészetileg pedig energikus, robbanékony és lenyűgöző. Teljesen mindegy, kinek milyen az identitása, ha egyszer tehetséges és mindenkit lenyűgöz a műfaján belül. Mellesleg a Tavaszi Szél Vizet Áraszt című népdalt is gyönyörűen megtanulta és előadta csak nekünk, magyaroknak a saját koncertjén.
Van még egy kedvencem, a Wintersun énekese, Jari Maenpa(remélem, jól írtam)  nyűgözött le legutóbb, egyszerűen csodálatos hangja van. Bár a hörgés nemigen a műfajom, de az ő zenéjében még ezt is szeretem. Javaslom  minden metálos rockos beállítottságú bajtársnak, zenészeknek főként, hogy hallgassanak bele. Még ha nem is tetszik, tutira jó technikákat lehet belőle tanulni pl gitárosoknak, énekeseknek. De aki az orchestralis műfajt tolja, annak is, mert ez a stílus egy igazán jó egyvelege a metalos melankólikus és az orchestralis műfajnak. Szóval toljátok gyerekek!
Más rock és metal kedvencek: Scorpions, Pink Floyd, Def Leppard, Bon Jovi, aztán metalon belül Nightwish, Sonata Arctica, Ramstein, Within Temptation, Iron Maiden és még egy csomó együttes, akik nem jutnak most hirtelen eszembe, de a telefonom lejátszólistám tele van velük.
Egyebek még: Marilyn Manson, Adele(a hangja miatt),  és pár drum'n'bass - szerű szám ami egész jó kis dallamosra lett megkeverve. Hiába, ami jó, azt értékelni kell.

Álmok: Na hát igen, álmok mindenhol, csodálatos elképzelt világok, élethelyzetek és nem utolsó
sorban szuper állás ami szuperjól fizet. Sima ügy(lenne, ha nem csak álom lenne). Bilibe lóg a kezeeeem!
Természetesen az álmom egy olyan élethelyzet, ahol a munkámért cserébe megkapom azt a ritka ajándékot, mit jó fizetésnek hívnak, rendszeresen találkozhassak a barátaimmal és sokat tehessek a rákos megbetegedések gyógyításáért(mivel nem vagyok orvos, ez maximum a kutatások pénzbeni támogatásával érvényesülhet).
Szóval nemes célok vannak, de mindezekelőtt illene eljutni egy olyan szintre, ahonnan már nem csak álmodozni lehet. Célom, hogy egy saját grafikai stúdiót nyissak, főként kreatív tervezés, digitális festészet és  DTP tevékenységi körrel. ebbe beletartoznak az ajándéktárgyak, hiszen annyi meg annyi alkalom személyes és egyéni, ahogy mi magunk is azok vagyunk, hogy a boltban kapható előregyártott dolgok sokszor már értéküket vesztik. Ilyenkor jön jól egy haver által vagy egy szupi weboldal által ajánlott cég, ami viszonylag olcsón azt az ajándéktárgyat gyártja le nekünk, amire vágyunk, aminek a másik is őszintén örülhet. Ilyen lehet egy póló, egy saját belső poénnal ellátott kinyomtatott fotó egy egyéni keretben, stb.

Minden olyan dolog érdekel, ami művészet, inkább az absztrakt és a természetestől kissé elütőbb dolgok érdekelnek. Mondhatnám, hogy körözött őrült vagyok, de az olyan sablonos, nevezzük az irányultságomat inkább simán elvontabbnak.

Nagyon érdekel a pszichológia, újabban Szendi könyveket olvasok, hiszen olyan gyakorlatiasan és könnyen olvashatóan írja le a mindennapos problémáktól a nagyobb problémák megoldásait, mintha veled szemben ülne az író és beszélgetnétek. Feltéve persze, ha a gondolataid közt kérdések is megjelennek, amikre így is úgy is megkapod a választ, ha tovább olvasol. Szóval érdekes olvasmányok. De erről később.

Blogom indításának egyik fő célja a külföldi tapasztalataim megosztása is. Jártam Dublinban, éltem fél évet ott, jártam több országban nyaralási céllal, illetve tájékozódási céllal is. Ternészetesen még nem tettem le azon határozott elképzelésemről, hogy a tanult szakmámmal külföldön is érvényesüljek. Ezekről a tapasztalatokról és tervekről részletesen szintúgy később. 

Ennyi lenne nagyvonalakban. Hamarosan jövök pár tapasztalattal, elképzeléssel, amelyekkel talán segíthetek az idetévedőknek. ;)